Fizikai és metafizikai jelenségek

A mező létrejötte, a hologram, a harmadik szülő, az ember kialakulása, a külső és belső dinamikák kapcsolódása, a geno- és fenotípus, a felső szintű rendezőerő, a személyiség egyéni akarata, meghatározottsága, és megannyi kérdés, felelet, föltevés, talány, amivel a parapszichológus kedvére foglalkozhat.

A fizikai és metafizikai jelenségek kapcsolatáról van szó, s miután szinte divattá vált, önjelölt guruk hiszik, hogy tudják. „Beavatások” sokasága történik meg, s a föltűnően sok mester között bizony álmesterek is teszik a dolgukat.

A jó mindenesetre az, hogy az extrapszichológia mint számos tudományt összekapcsoló, létező lehetőség megnyugtató, igazolható választ ad, merítsünk hát belőle!

Merítsünk azért is, mert úgy külföldön, mint itthon nagyon sokan veszik készpénznek az „ezoterikus könyvek” tömegének ellenőrzés nélkül hagyott, vélt igazságát.
 

A mezők

Akkor, ha nem látunk, hallunk, tapintunk meg egy dolgot vagy eseményt, alkalmasak vagyunk rá kimondani, hogy nem is létezik, pedig erre a tér-idő kapcsolatok magyarázattal szolgálnak.

Tételezzük föl, hogy a tér valamelyik pontján lejátszódik egy esemény (olyan mindegy, hogy az Univerzum melyik pontján), és ugyanabban az időben egy másik ponton egy másik esemény is.

Ha észrevesszük, hogy ezek kapcsolatban állnak egymással, tudhatjuk, hogy van valami, ami ezt a kapcsolatot létrehozza. Ez a valami az a közvetítő közeg, aminek létezése állandó, és összeköttetést teremt a tér két pontján történt esemény között. Fizikai síkon nem látjuk, halljuk, tapintani sem vagyunk képesek, hatása viszont megfigyelhető.

Ennek a közvetítő közegnek mező a neve. A mező-állapot sokféle mezőt föltételez, hiszen fizikusok fizikai mezőt, biológusok biológiai mezőt, kronobiológusok kronobiológiai mezőt határoznak meg, de ismerünk elektromágneses, morfogenetikus, energo-információs, stb. mezőket is.

A dolgot bonyolítja, hogy ezek a térben kapcsolatban állnak, hatnak egymásra, és rendszereket hoznak létre. Léteznek periodikus mozgásúak, mint például a biológiai és kronobiológiai mezők, amik magukban tartják az úgynevezett vitális, emocionális, mentális és szupramentális mezőket.

A térben való kapcsolatuk, rendszerük kialakulása létrehozza azt, amit felső szintű rendezőerőnek nevezünk. Mondanom sem kell, létezett már akkor is, amikor a Földön az élet fizikai megnyilvánulása „még csak egy kéjes gondolat sem volt”!

A felső szintű rendezőerő csoportokba alakulása adja meg a periodikus hullámzás idejét. A Föld minden élőlénye, tehát az ember is, ezekre a hullámokra születik, és meghatározottsága részben ezeknek tulajdonítható.

Esetünkben az embert a részben ténye állítja meg. Mi az, hogy részben? Mire föl ez a meghatározottság?

Miről is van szó? a fizikai és metafizikai jelenségek kapcsolatáról! A föltett kérdésre Professzor Artur Vladimirovics Zsazskovtól (1938-2001) kapjuk meg a választ: „Az anyagba zárt potenciált mint reális lehetőséget kell megvalósítani!”

Az ember összteljesítménye nem a vitális mezőn (anyagi sík) keletkezik, viszont itt összegezhető.

 

Gaál Tamás